„Azt a könyvet nyithatja most meg, amelynek talán már jóval előbb el kellett volna készülnie, viszont tovább semmi esetre sem várathatott magára. Sportágunk növekvő népszerűsége, a fokozódó nemzetközi versengés, továbbá a hazai kézilabdázás irányába megfogalmazott szurkolói és sportvezetői elvárások arra késztették a sportág szakmai vezetését, hogy új utánpótlásképzési stratégiát dolgozzon ki. Ennek fontos eleme, hogy az edzőképzésben és az oktatásban is jól használható, egységes és számon kérhető szakanyagot adjon a tanárok és edzők kezébe. Ezen szempontok figyelembevételével olyan szakkönyvet kívántunk megalkotni, amely egészében véve, de fejezetenként is jól használható valamennyi kézilabdát oktató sporttársunk számára. Bízunk benne, hogy e sok tekintetben unikumnak számító könyv jól segíti a kézilabda utánpótlásának magasabb szintű képzését, felkészítését. Reméljük és kívánjuk, hogy olyan odaadással és szenvedéllyel, valamint a sportág iránti felelősségérzettel végezzék munkájukat, mint ahogyan azt mi, szerzők tettük e könyv elkészítése során.”
Az Erőnléti edzés a kézilabdázásban című NEK kiadvány az edzői munka egyik speciális területét igyekszik alaposabban bemutatni. Valóban hiánypótló műről van szó, mert tipiku-san egy sportágra koncentráló, erőnléti edzésről szóló szakanyag, különösen csapat-sportágban, nemcsak a hazai sportirodalomban, de a nemzetközi kézilabdaéletben sem szokványos. Úgy ítéltük meg ugyanis, hogy a hagyományosan erős technikai és taktikai alapokon építkező magyar sportági képzés az erőnléti felkészítés minőségének javulásával léphet újabb szintet, csökkentve ezáltal a közvetlen világelit és nemzeti csapataink közötti különbséget. A több mint 700 nemzetközi irodalomra alapozott tartalom jobb megértését, a kutatások, mérések eredményeinek bemutatását 152 ábrával és 487 képpel igyekeztünk gazdagon illusztrálni, színesíteni. A technikailag helyes és a pontosabb feladat-végrehajtás érdekében a könyvben 354 gyakorlat szerepel, míg újdonságként egyes tartalmakat 53 QR-kódos videomegjelenítéssel igyekeztünk szemléletesebbé tenni. A fejezetek önmagukban is egy-egy önálló egységet képeznek, ugyanakkor szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
„Az örök igazságot módosítva: a megfelelő kapusképzéshez „végy egy jó könyvet”! A világ kézilabdázásában is alig született eddig önálló kiadvány a kapusképzésről, éppen ezért teljesen újszerű munkára vállalkozott a Magyar Kézilabda Szövetség és a legjobb szakemberek, amikor összegyűjtve és összegezve tudásukat megalkották az első magyar gyakorlati kézikönyvet a témáról. … A kiadvány rendkívül hasznos valamennyi kézilabdaedzőnek, valamint maguknak a kapusoknak is, hiszen a könyv ismeretanyaga által sokkal tudatosabban készülhetnek a mindennapokban… A könyvben a magyar kapusedzői elméleti és gyakorlati tudás legjava gyűlt össze, olyan szakemberek munkája révén, akik együtt összesen közel 1000 alkalommal léptek pályára a magyar válogatottban, és akikre kapusedzőként is fölnézhetünk.”
a Magyar Kézilabda Szövetség alelnöke,
254-szeres válogatott kapus
A Posztonkénti képzés a kézilabdázásban című, legújabb kiadványunk a kor elvárásainak megfelelni tudó, felnőtt- vagy az élvonalba igyekvő fiatal játékosok felkészítéséhez igyekszik segítséget nyújtani az edzők számára. A könyv „Edzéselméleti háttér” című nyitófejezetében az általános elméleti alapokról indulva a cselekvéstanulás folyamatát követve, a képességfejlesztés didaktikai lépcsőfokain végighaladva olyan módszertani útmutatót igyekeztünk nyújtani az olvasónak, amelynek segítségével képes lesz az egyéni és posztképzés gyakorlatanyagát szakszerűbben alkalmazni. A „Posztspecifikus képzés támadásban és védekezésben” című főfejezetben – az eddigi szakirodalmi megközelítésektől eltérően – azokat a támadó- és védőpozíciókat állítottuk párba, amelyeket a támadás és védekezés váltogatása során általában azonos játékosok töltenek be. Az „Egyéni képzés a csapattevékenység vonatkozásában” című zárófejezetben az olyan gyakori kérdésekre igyekszünk javaslatokat megfogalmazni, mint: hol van az egyéni képzés helye az edzésmunkában; az hogyan terjeszthető ki a csoportos és csapattevékenységre; vagy az edzéstervben hol helyezkedjen el és milyen szervezési keretek között valósul meg leghatásosabban az egyéni/posztonkénti edzésmunka a csapat felkészülési tervében.
